A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha a céges partnerek elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket.
A követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel ugyanis a korábbi értelmezéssel szemben nem ajándékozás, ezért nem is bejelentés köteles .
A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
A Ptk. szerint a késedelmesen fizető vállalkozás a késedelmi kamaton túl köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos költségeket is, ennek mértéke legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg.
A gazdasági társaságoknál mára napi gyakorlat, hogy a behajtási költségátalányról lemondó nyilatkozatot kérnek (és kapnak) partnereiktől. Ennek birtokában pedig – a számviteli törvény előírásainak megfelelően – rendkívüli bevételként számolják el az elengedett követelést.
Ha a jogosult nyilatkozatban lemond a behajtási költségátalány összegéről, akkor a kötelezett ennek összegét kivezetheti a kötelezettségek közül, és – ha nem kapcsolódik hozzá beszerzett eszköz – bevételként mutathatja ki.
A NAV iránymutatása legfeljebb csak enyhíti a behajtási költségátalányhoz kapcsolódó adózói terheket. Rosszul járhatnak például azok, akik azzal az indokkal nem vezetik be a könyveikbe ezt a kötelezettséget, hogy egy adóban érvényesíthető ráfordításról van szó, így nincs kockázata annak, ha nem kerül be a könyvekbe.