Tagi kölcsönből lehet tőkét emelni, de ügyelni kell a „papírmunkára”, mert a NAV előszeretettel minősíti utólag ezeket az ügyleteket a tagi kölcsön elengedésének. Ez utóbbi illeték- és adóterhet jelent(ene) a cégnek.
A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Ez
utóbbi kategóriába tartozik a társaság által elismert tagi kölcsön összegével történő tőkeemelés is.
A Ptk. 3:99. paragrafusának (1) bekezdésére tekintettel követelés is apportálható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből
származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére átadja.
A szükséges dokumentumokat tekintve szó szerinti átadásról is beszélünk, mivel a tagi kölcsön apportként való átadásának a
dokumentuma a tagi kölcsönt nyújtónál lévő kölcsönszerződés. Ezért ezt az iratot meg kell kapnia a cégnek. A tőkeemelésről szóló taggyűlési határozatban – amely ugyancsak dokumentuma az ügyletnek –indokolt a szóban forgó szerződésre, annak adataira is hivatkozni.
Szükség van – egyébként az apportól függetlenül is – pontos nyilvántartásra a tagi hitel összegéről, a befizetés(ek) időpontjáról,
az esetlegesen visszafizetett összegekről és azok időpontjáról, a kölcsönt nyújtó tagok szerinti bontásban.
Az átvett tagi követelést a létesítő okiratban (az azt alátámasztó határozatban) meghatározott értéken (jellemzően a követelés
összegében) a társaságnál állományba kell venni.
A jegyzett tőke emelésének bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a
tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szemben fennálló kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik.
Ez esetben tehát a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen került sor, hiszen annak ellentételezéseként az érintett
tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) – üzletrészt – szerez a társaságban.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. paragrafus (1) bekezdésének c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya
a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Az Itv. 102. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén – egyebek között
– a követelés. Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya (Itv. 18. § (2) bekezdés).
Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőkeemelés esetén.
Az érintett tagnak adókötelezettsége sem származik az ügyletből, sem a tőke emelésekor, sem később, mivel – az szja-törvény
vélelme alapján – a tagi kölcsönt a rendelkezésére álló (adózott) szabad pénzeszközeiből adta korábban.
Az apportból történő tőkeemelés számviteli
lépései az alábbiak.
Az átvételt
– nem lehet azonnal tőkeemelésként könyvelni, ezért azt mint a tulajdonossal szembeni – célszeruen rövid lejáratú – kötelezettséget kell kimutatni:
– T 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként
kapott (átvett) követelések – K 4792.
Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek
Az Szt. 35. paragrafusának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (az alaptőke, a törzstőke) felemelése miatti
jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni:
T 4792 – K 411.
Az ügyletről számvitelileg is ugyanaz mondható el, mint jogilag, azaz a tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként
a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a
társaság részére. Így a tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak a nem pénzbeli hozzájárulás miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése és kötelezettsége is, ennek a „rendezése” a két számla összevezetésével történik:
– T 451. Rövid lejáratú kölcsönök – K
3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként
kapott(átvett) követelések.
Természetesen minden vállalkozás a saját számlatükrében megnyitott főkönyvi számlákkal dolgozik, fentiek csak a számlák
tartalmát illetoen adnak eligazítást.